Asszonyok kútja

Mi hozza meg a felszabadulást az arab nők számára? Jámbor európai filmesek szerint az anti-ezeregyéjszaka. Ha nem hagyják magukat. Előbb csak az ágyban, aztán az életben sem.

Nem véletlen, hogy a francia filmessé lett román Radu Mihăileanu egy fiktív észak-afrikai országba helyezi az alávetett helyzetüket (a nők járnak a távoli kútra vízért, míg a férfiak csak meresztik a nyakukat a teázóban) megelégelő, és szexuális sztrájkot hirdető nők szabadságharcának épületes történetét. Egy konkrét helyszínt megnevezve a szőrös mancsú valóság, az ő konkrét nyomorúságával bizton beletenyerelne a bukolikus ügymenetbe, így azonban lehet szabadon álmodozni. Arról, hogy a végtelenül elmaradott település asszonyai a tanító idegenből jött, gyermektelensége miatt épp csak megtűrt felesége mögé állnak, s megtagadják a szerelmet a nehéz munkát a hagyományokra hivatkozva teljesen rájuk hagyó férfiaktól. Hogy ez a fehérnép nem csak az asszonyokat, de felvilágosult férjét is meg tudja győzni, sőt mi több, magát az imámot, vagyis a falu vallási vezetőjét is, mikor bebizonyítja, hogy a Koránból egyáltalán nem olvasható ki a női nem másodrendűsége.

És lőn szép új kút, benn a faluban, és lesz elfogadás, belátás, szeretet és béke is.

Asszonyok kútja - La source des femmes

Színes, feliratos, belga-olasz-francia vígjáték
2011
135 perc
Forgalmazó: Cirko Film

Rendezte: Radu Mihăileanu

Szereplők: Hafsia Herzi (Loubna)
Haim Abbass (Fatima)
Leila Bekhti (Leila)
Saleh Bakri (Sami)
Sabrina Ouazani (Rachida)
Mohamed Majd (Hussain)
Malek Akhmiss (Soufiane)

Hazai premier: 2012. május 10.

film24

A Kelet még közelebb van

PRAE


A magyar dokumentumfilmes szcéna képes az európai színvonalat meghaladó, erőteljes alkotások létrehozására. Gyönyörű példája ennek a nem rég készült Allah minden napján szaladnak a lovak, amit az ELTE Társadalomtudományi Karának IV. Nemzetközi Dokumentumfilm fesztiválján moziban is láthatott a közönség. Kis Anna filmje a Magyarországon élő törökök, arabok világában próbál tájékozódni, egy-egy személyesebb epizódtörténettel hozva hétköznapi hőseit közelebb a nézőhöz.


Miután megnéztem a filmet, a csodálkozás ragadott magával, nem hittem el, hogy a látott képsorok Budapest utcáin, a főváros kávéházaiban, éttermeiben lettek felvéve. Mintha egy francia játékfilmben mozogtak volna, abban szólaltak volna meg a dokumentumfilm szereplői, humoros, vicces elszólásaikkal, olykor filozofikus mélységekbe menő gondolatfutamaikkal. Magyarország barátságos, színes arca azt mutatta, hogy élhető környezet a miénk, nem annyira szörnyű, mint azt sokan, rosszindulatból gondolják. 

A filmben többek között egy épp élelmiszerüzletet nyitni készülő török testvérpár "drámájába" nyerhetünk bepillantást, a dráma tárgya egészen egyszerű: mikor ér ide végre Törökországból a hentes, aki majd szépen beáll a pult mögé? A két török szép magyarsággal izgul és beszél, míg a történet szerencsésen, happy enddel zárul, nagy ünnepség közepette megnyílik a bolt, itt a család, az aggkorú nagymama, a hentes is ideért. A bolt kapui azóta tárva-nyitva a magyar és török vásárlók előtt. A film hatására másnap meg is látogattuk, a választék nagy, török-magyar élelmiszerek egyaránt megtalálhatóak benne, kezdve a töltött szőlőlevéltől a többféle fűszeren át a mézzel ízesített vajig és a kassza mellett édesen illatozó baklavákig és egyéb török süteményekig, nem beszélve a vendégszerető kiszolgálásról. A hentessel nem sikerült beszélnünk, mert ő pont törökül magyarázott valamit egy vásárlónak.

Izzanak az indulatok a libanoni énekesnő Marokkóban forgatott klipje miatt

Amal Hidzsázi

A marokkóiak egy része el van ragadtatva, hogy Amal Hidzsázi a libanoni ex-manöken hazájukban, pontosabban Casablancában forgatott, mások fel vannak háborodva, hogy a klipen kendő nélkül mászkál Afrika legnagyobb iszlám imaháza, a félig az Atlanti-óceánra épített II. Haszán-mecset előtt, amiért a hírek szerint 1000 dirhemet (26850 forint) fizetett óránként.


Az alábbi felvétel segítségével tessék eldönteni, hogy jó reklám-e Marokkónak Hidzsázi produkciója:

Új zenei albumot készít az üzbég államfő lánya

MTI


Gulnara Karimova, Iszlám Karimov üzbég köztársasági elnök lánya új zenei albumot készít. A 39 éves Gulnar, akit sokan Iszlam Karimov utódának tekintenek, a politika helyett sokkal inkább a divattervezés és a zene iránt érdeklődik. „A dalaim életem különböző eseményeit dolgozzák fel" - osztotta meg a Twitteren Gulnar Karimova, aki szerint az album zenei anyaga a trip hop-tól a soft rockon át a popzenéig terjed. 


Gulnara Karimova 1972-ben született Ferganában. 1996-ban végzett a Taskenti Állami Egyetemen. Azóta nem csupán énekesként, de divattervezőként is üzletasszonyként is jeleskedik. Számos karitatív akciója miatt 2010-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is kitüntette.

Haram Lady Gaga koncertje?

Indonéz vallási vezetők szerint tiltott, azaz haram az erkölcstelennek megbélyegzett előadónő fellépése, hiszen hiánytalan öltözetben szándékozik rajongói előt mutatkozni 2012. június 3-án Dzsakartában. "Ez koncert a nemzet erkölcseinek lerombolását célozza. Ő egy nyugati énekesnő, aki színpadi produkciói során gyakran mutogatja az auráját (az iszlám vallás szerint takarandó testrészeit)" - nyilatkozta Khalil Ridwan, az Indonéz Ulémák Tanácsa részéről.

Hiába a tiltás, 2 óra leforgása alatt mintegy 25.000 belépőt kapkodtak el.

Újévi koncert márciusban

Parviz Tahiri és zenekara

Igen. Márciusban is eljuthat az ember újévi koncertre. Ám ehhez most nem  kellett Bécsbe utazni, elég volt csak a budapesti Belvárosban felkeresni a Szabó Dezső Katakombaszínházat, ahol az Irán melletti szolidaritás és a perzsa újév, a nóruz jegyében tartottak fergeteges koncertet, amit az iráni nemzeti himnusszal kezdtek, s annak rockosított változatával is zártak. Parviz Tahiri dalai közt volt szerelmes, de indulószerű hazafias is, amit a félig perzsa, félig magyar publikum is állva tapsolt meg. Tahiri szép példáját adta országa sokszínűségének is, hiszen szintetizátorosával, szaxofonosával és trombitásával nem csak perzsa, de azeri, kurd, sőt örmény nyelvű számot is játszott.

Davud Hejdari

Amíg a kicsit késve kezdő Tahiriék pihentek, Davud Hejdari adott elő népdalfeldolgozásokat, s nem egyszer nevettette meg a perzsául is értő közönséget.


A rendezvényen megjelent Dr. Sayed Saeed Banihashemi, az Iráni Iszlám Köztársaság budapesti nagykövete is, aki a záró himnuszéneklésnél a színpadra is felfáradt. 

Sepsiszentgyörgyön a Radio Müezzin

Új Magyar Szó

Ma kezdődik Sepsiszentgyörgyön a romániai magyar színházi élet idei legrangosabb eseménye, a Reflex 2 Nemzetközi Színházi Biennále. A hatvanezres háromszéki megyeszékhely idegenforgalmát csúcsra járatja a nagyszabású kulturális rendezvény. A szervezők  mintegy négyezer nézőre és a járulékos rendezvények látogatóival együtt összesen hétezer résztvevőre számítanak. A fesztivál egyik fő attrakciójának számító Radio Muezzin című produkció előadói, az öt leghíresebb kairói müezzin közül négy már Sepsiszentgyörgyre érkezett.

Az előadás az „automatizálódásra” váltás drámája egy nagyon sajátos – a kairói müezzinek – szemszögéből. Kairót az „ezer mecset városának” is nevezik, ám a valóságban a város közel 30 ezer ilyen muszlim szent helyet számlál. 

Ima idején a sok ezer müezzin hangja egyetlen, önmagát fölhangosító hangburokként födi be a várost. Ez a burok semmisülhet meg azáltal, hogy az ország vallásügyi minisztériuma lassanként bevezeti a központi müezzint, ami annyit jelent, hogy egyetlen rádióadóból hangzik fel egyetlen müezzin hangja egyszerre valamennyi kairói mecsetben. Mi lesz a több ezer elnémult müezzinnel? – ezt a témát dolgozza fel előadásában a három német alkotó alapította dokumentum-színházi műhely, a Rimini Protokoll. Az előadást háromhónapnyi kairói kísérlet, próba és előbemutató után 2009 márciusában mutatták be Berlinben.

Iszlámkritikus színdarab a Trafó színpadán

Magyar Narancs

A Can We Talk About This? Ausztráliában debütált tavaly. Ez a vallásról, multikulturalizmusról, szólásszabadságról elmélkedő kibeszélőshow nem ad teret a nevetésnek. A több országban speciális óvintézkedések mellett bemutatott előadás kínos kérdésekkel bombázza a közönséget, miközben az ortodox iszlám és az elvtelenül toleráns liberális demokráciák felülvizsgálatára késztet. "Tegye fel a kezét, aki úgy érzi, hogy erkölcsileg egy tálib fölött áll?" - kérdi a táncos a közönséget, mindjárt a darab elején, miközben olyan fantasztikus, tekergő ívű mozdulatokat végez, mintha a misztikus perzsa költő, Háfiz sírboltjának mennyezetén található arabeszk elevenedne meg. Hogyan ítéljük meg az előítéletekből, gyűlöletből eredő bűncselekményeket? Mit kezdjünk a liberalizmus nevében történő hallgatással? Ilyen és ehhez hasonló dilemmákkal szembesít a darab. 

Budapesten koncertezett Szaid Faradzspúri

2012. március 4-én a ferencvárosi Trafó művelődési központban lépett fel a kortárs iráni zene egyik mestere a Gift című transzzenei programsorozat nyolcadik darabjaként, melyben május 5-én Fareed Ayaz Abu Muhammad pakisztáni qawwali művész várható hazánkba.