Új Magyar Szó
Ma kezdődik Sepsiszentgyörgyön a romániai magyar színházi élet idei legrangosabb eseménye, a Reflex 2 Nemzetközi Színházi Biennále. A hatvanezres háromszéki megyeszékhely idegenforgalmát csúcsra járatja a nagyszabású kulturális rendezvény. A szervezők mintegy négyezer nézőre és a járulékos rendezvények látogatóival együtt összesen hétezer résztvevőre számítanak. A fesztivál egyik fő attrakciójának számító Radio Muezzin című produkció előadói, az öt leghíresebb kairói müezzin közül négy már Sepsiszentgyörgyre érkezett.
Az előadás az „automatizálódásra” váltás drámája egy nagyon sajátos – a kairói müezzinek – szemszögéből. Kairót az „ezer mecset városának” is nevezik, ám a valóságban a város közel 30 ezer ilyen muszlim szent helyet számlál.
Ima idején a sok ezer müezzin hangja egyetlen, önmagát fölhangosító hangburokként födi be a várost. Ez a burok semmisülhet meg azáltal, hogy az ország vallásügyi minisztériuma lassanként bevezeti a központi müezzint, ami annyit jelent, hogy egyetlen rádióadóból hangzik fel egyetlen müezzin hangja egyszerre valamennyi kairói mecsetben. Mi lesz a több ezer elnémult müezzinnel? – ezt a témát dolgozza fel előadásában a három német alkotó alapította dokumentum-színházi műhely, a Rimini Protokoll. Az előadást háromhónapnyi kairói kísérlet, próba és előbemutató után 2009 márciusában mutatták be Berlinben.
Ima idején a sok ezer müezzin hangja egyetlen, önmagát fölhangosító hangburokként födi be a várost. Ez a burok semmisülhet meg azáltal, hogy az ország vallásügyi minisztériuma lassanként bevezeti a központi müezzint, ami annyit jelent, hogy egyetlen rádióadóból hangzik fel egyetlen müezzin hangja egyszerre valamennyi kairói mecsetben. Mi lesz a több ezer elnémult müezzinnel? – ezt a témát dolgozza fel előadásában a három német alkotó alapította dokumentum-színházi műhely, a Rimini Protokoll. Az előadást háromhónapnyi kairói kísérlet, próba és előbemutató után 2009 márciusában mutatták be Berlinben.
